egyszerű az ember lányának az élete, ha olyan fura étkezési szokásai vannak, mint nekem.
Nem, nem vagyok válogatós, tiltólistán mindössze a tökfőzelék és banán van. Mindent megeszek, de csak ha tisztességesen (normális alapanyagokból) van elkészítve.
Igazából az, amit én leginkább gasztronómiai ámokfutásként aposztrofálok az több mint 25 éve folyik (életem első három hónapjában anyatejkúrára ítéltek). A baj az, hogy imádok enni és tudok is. Nem vagyok az a fajta aki a cukrászda látványától is képes hízni, de sajnos az én anyagcserém sem hágja át az orvostudomány általános szabályait. Ha túl sokat eszem hízom. A baj nem is ezzel van, az utóbbi fél évben, sokkal inkább egy olyan dologgal amiről már kevesebbet beszélnek. Imádom ugyanis a junkfood-ot. Lehet Meki, Börger vagy Káefcé. A favorit természetesen az örök klasszikus Meki. Csak habár nem finom, egy: megöl, kettő: úgy halsz meg, hogy tiszta narancsbőr vagy...
Persze ez nem is zavart egészen 2 hónappal ezelőttig, amikor is rádöbbentem, hogy nekem van olyan. Márpedig a narancsőrrel rengeteg mindent lehet csinálni, egyet nem belenyugodni.
Gyónnivalóim azonban ezzel nem értek véget. Nemcsak szeretek finomat enni, és szeretem a junk-ot, de ráadásul egy ideje rossz szokásom "kevésbé előnyben részesíteni a húst". Mindez nem azt jelenti hogy vega lennék. Megeszem, DE... inkább akkor ha vendégségben teszik elém, vagy inkább csak a rizst, krumplit eszem meg, a többit otthagyom. Vagy inkább csak olyan húskészítményeket, aminek képen mutogattak húst: a juhbeles virsli, és a pick marhapárizsi szökőévente becsúszik, de rántottát már inkább sonka nélkül eszem. Vagy sokkal inkább halfélék. Vagy ha már mindenképp hús, akkor az mindenképp sok szószban legyen, lehet az akár vadas, akár bakonyi, akár bolognai, sőt lehet tatárbifsztek, vajas pirítóson, zöldséggel, vagy velő, sós palacsintában rántva vagy kakashere, pörköltként.
Igen tudom, fura, néha bizarr, de mellettem egy darab sült csirkemell egészen nagy biztonságban van, lehet az akár töltve is bármivel... inkább főzök akkor egykis krumplit és sózótt tejfölbe mártogatom (ami a sültkrumpli, majonéz egy tényleg finom alternatívája, amit végtelenségig tudnék enni) de a szálas-száraz húsdarab adagom visszadobom a közösbe.
Szóval az ember lányának, ha ilyen idétlen az ízlése, és ráadásul szeretne végre (újra) minél kevésbé mérgező kajákat enni.
Mért nem főzöd meg magadnak? azért mert egy: szabadidőben általában nem tengek túl, így szeretem azt élvezetesebben eltölteni kettő: egy embernek főzni irtó drága, legutóbb egy lencsefőzeléknek való alapanyagért mentem le a boltba, otthagytam 1600 ft-ot (nem, fogalmam sincs mire... csak a legszükségesebbeket vettem) és a vége az lett, hogy egyszer ettem belőle, a többit mea culpa kidobtam. Minden bizonnyal ez a világtörténelem egyik legdrágább lencsefőzeléke lett. Három: ha lesz családom, majd akkor, addig meg kiélvezem a huszonötéves elfoglalt, fáradt, karrierista nők mindennapjainak minden egyes cseppjét.
Lehetne ugyan a munkahelyi menzán enni, de mivel arrafelé a szakácsoknak az a jó szokásuk, hogy mindent fokhagymaízűre főznek ezért arról lemondtam.
Maradt tehát az ebédházhozszállítók végtelen és számomra kuszának tűnő sokasága.
Természetesen igen lelkesen vágtam bele, egy ismerős ajánlására a Vegafooddal. Csak vega, de nem szója szója hátán (azt egy párszor sajna kihánytam, gyanús, hogy tényleg nem birom), sőt választék is van rendesen. Nos a lelkesedés kb. szerdáig tartott, mert bár a kaja változatos, az íze nem is rossz (kivéve a leveseké ami meleg borsos lé), és tényleg mindig érdekes dolgokat küldtek (igazából csak azt amit megrendeltem, de ebben volt pl indiai kaja, vagy hús helyett búzahús ami tényleg jó), de sajnos délután háromra tényleg mindig kopogott a szemem. Így kissé ötvenen túl (szigorúan kilóban) és viszonylag jó étvággyal az egész napos ülőmunkámmal, ha akkor, miután megettem ugyan el is teltem, de három óra sem kellett és kopogott a szemem. Na ez lehet, nem normális, váltás.
Következő hét- egészségkonyha. Már csak a neve miatt is. És főleg a neve miatt végül. Nagy választék, tény, hogy nemcsak vega, házias, bőséges, finom. Csak éppen sokszor gyanúsan por. Szóval, ha nincs jobb akkor egy fene, meg én is, de van még mit kipróbálni.
A jövő heti program úgy tűnik Anyucika lesz. Na szerencsére nem az enyém, mert azt senkinek nem kívánom, a karátok is meg tudják helyenként erősíteni, hogy erre nem kell nosztalgiával gondolni, kivéve ha mondjuk valaki szereti az olyan balesetek végtermékét, mint a bors és fahéj összecseréléséből született torzszülött a fahéjjas fasírt. Persze ez csak egy példa, egy baleset ezen felnőni... nem csoda ha valakinek ilyen fura ízlése lesz ezek után. Szóval a választék kicsit szűkös, mert a vega náluk a rántott sajt szinonimája, és ami fura, hogy egyik nap van túrógombóc húsos főétel mellé, de azt csak abban a kombónban lehet rendelni.
A fejleményekről beszámolok, ha érdemes lesz...
