a hormonjaim - melyek azt suttogják, hogy érintsd meg - érdekes, amit hallok.
Csendet. Nem nevetek, és Téged sem tudlak megnevettetni.
A hangodtól nem borzongok. Nem várom mi lesz a következő mondatod. Mintha két ember beszélne, elmondaná amit gondol. De nem a másiknak. Bele a világba, párbeszédek nélkül.
Rád gondolok, és azt érzem, van valami, amit meg kell oldani, és nem elmerülni benne.
Minél többet látlak annál jobb. Annál jobban érzem és tudom, hogy a bizsergés az ujjaimban a testednek szól. Azt akarom megérinteni, nem a lelked.
Nem lehet mindenből szerelem.
Akármennyire is szerettem volna.